A kórház története 1840 őszére vezet vissza minket. A kórház közel 200 éves fennállása a folyamatos fejlődés és fejlesztés jegyében telt el.
1840 őszén a Három Székvidék királyi járásbírója írásbeli utasítást kapott a kormánytól, amelyben felkérték, hogy terjessze a Királyi Kormány elé a helyi viszonyoknak megfelelően építendő kórház tervét. A kórház építésének szükségességét a lakosság egészségi állapotának folyamatos romlása tette szükségessé: a fertőző betegségek egyre több áldozatot szedtek, a szifilisz terjedt.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a királyi megyefőbíró azonnali intézkedéseket hozott, László József mérnök pedig – aki Ozun községből származott – benyújtotta a kórház építési tervét, amely valójában egy 1894 forint értékű költségterv volt.
Az alapkő ünnepélyes letételére 1851. augusztus 4-én került sor, ezt követően a munkálatok gyorsan haladtak, és az épület 1853 márciusában készült el. A megnyitás azonban sokáig váratott magára, mivel hiányoztak a bútorok és az egyéb szükséges felszerelések. A széküzi asztalosok ingyen vállalták a bútorok elkészítését, a konyhai edényeket szintén Széküzen öntötte a neves mester, Túróczy Mózes, az ágyneműt pedig Sfântu Gheorghe városának asszonyai készítették önkéntes munkával.
A brassói Kronstädtter Zeitung újság szerint a kórház 1853. június 3-án nyitotta meg kapuit, Szent György-i Ferenc József Területi Kórház néven.
A megnyitót követően a kórház azonnal megkezdi működését. Az első hónapban már 31 embert vettek fel.
Az első orvosokról a kutatók nem találtak bizonyos adatokat, de a korszak egészségügyi témájú írásai azt állítják, hogy “orvosokból nem volt hiány”. Abban az időben Erdélyben 6 városi és állami kórház működött: Kolozsvárban, Nagymuresben, Turdában, Făgărașban, Miercurea Ciucban és Sfântu Gheorgheban. Ezek az intézmények olyan betegeket fogadtak, “akik igazolták szegénységüket”.
Az első orvos Dr. Wissiák Antal volt, akit 1871-ben választottak meg városi orvosnak. A helyettes orvos Dr. Bertalan Dániel volt. Wissiák Antalt Dr. Antal Mihály követte, majd később Kain Károly, akinek aláírása szerepel az 1880-as év első megfigyelési lapján, de ettől az időponttól kezdve más jellegű információk is fennmaradtak, például a betegek mozgásáról szóló jelentések.
1882-ben már 16 műtétet hajtottak végre, ebből 5 esetben bőrrákot kezeltek kauterizálással, 2 esetben lágyéksérvet stb. Az 1882-es betegforgalmi jelentésből (összehasonlítva az 1862-es évvel), amikor 408 beteget vettek fel, arra lehet következtetni, hogy a 20 éves időszak alatt az ágyak száma stagnált.
1884-ben a kórházi főorvosi állás betöltésére kiírt pályázatot Dr. Daday Vilmos, a kolozsvári egyetem adjunktusa nyerte el. 32 éven át dolgozott orvosként Sfântu Gheorghe-ben, munkássága az egész intézmény működésére mély nyomot hagyott.
Hogyan nézett ki a kórház Daday Vilmos doktor idején?
Egy 1891-es leírás szerint a kórház alagsorában működött a “szegények osztálya”. A földszinten voltak a női kórtermek, a helyettes orvos és a gazdasági vezető szobái, az emeleten pedig a férfi kórtermek és a főorvos lakása. A kórház akkoriban 10 kórteremmel és 70 ággyal rendelkezett. Daday doktor kezdeményezésére 1898-tól vezették be a folyóvíz-vezetéket, az udvart parkká alakították, 1905-ben pedig telefonvonalat is létesítettek.
A kórházban tehát két orvos dolgozott, Daday és Wissiak, majd Daday és Antal. Az intézmény igazgatója Benkő József volt. A két orvos munkáját a férfi betegeknél egészségügyi segédek, a női betegeknél pedig két nővér segítette. A kisegítő személyzet létszáma alacsonynak tűnik. 1885-ben 372 beteget kezeltek, összesen 8957 kórházi napot.
Benkő József igazgató halála után nem neveznek ki új igazgatót, és az ő fizetését részben a főorvos kapja meg, hogy ezáltal ösztönözzék őt az igazgatói feladatok ellátására is.
Érdemes megemlíteni, hogy még a kórház első szabályzatát is Dr. Daday Vilmos állította össze 1900-ban.
Megállapítható, hogy Dr. Daday Vilmos korában kiemelkedő képességű orvos volt, aki nehéz és kezdetleges körülmények között dolgozott. Mindazonáltal egy 1906-os jelentésből kiderül, hogy “minden operált beteg meggyógyult, és javuló állapotban távozott a kórházból”.
1906. február 10-én új helyettes orvos kezdte meg munkáját a Sfântu Gheorghe-i Kórházban, Dr. Fogolyán Kristóf, akinek élete és munkássága szorosan összefonódott a város és a kórház életével.
1912-ben Dr. Fogolyán Kristóf Budapestre utazott, és az ő erőfeszítéseinek köszönhetően a kormány jóváhagyta az új kórházépület felépítésére vonatkozó tervet, és 400 000 koronát különített el az építési munkálatokra. Az első világháború kitörése ellenére a kivitelezés megkezdődött. Az első világháború befejezése után az első lépés a 20 ágyas fertőző osztály és egy új műtőblokk átadása volt.
Fogolyán doktor kérésére Kós Károly, a neves építész, író és történész, megtervezi az új “Anya és gyermek” pavilont is. 1926-tól a kórházi komplexum bővítése megreked.
1937-ben a kórház vezetését Bidu Valer vette át. Az ő közbenjárására az egészségügyi miniszter elhatározta, hogy befejezik a kórház építését. 1939 után Dr. Fogolyán Kristóf visszatér a kórház vezetésébe, megalakul a sebészeti osztály, a belgyógyászati osztály, a fertőző betegségek osztálya, a 10 ágyas szülészet és a laboratórium. A szülészeti osztályon a betegellátást szintén Dr. Fogolyán Kristóf biztosította, aki egyidejűleg sebész és nőgyógyász is volt.
A laboratórium felszerelése érdekében ő gondoskodott egy diagnosztikai röntgenkészülék, egy KROGH-készülék és egy elektrokardiográf beszerzéséről is. Az orvosi laboratóriumban olyan általános és modern vizsgálatokat lehetett elvégezni, mint a vércukorszint-, a koleszterinszint- és a maradék nitrogénszint-mérés. 1939 után a belgyógyászati osztály élére Dr. Koczka Árpádot nevezték ki, aki Dr. Fogolyán Kristóf jó kollégája és munkatársa volt. A kórházban másodorvosként dolgozott Dr. Gyergyai Jenő, Dr. Nussbaum László és Dr. Csavar Hajnal.
1943-ban befejeződtek a kórház építési és berendezési munkálatai; ekkor már szinte teljesen felszerelt és berendezett volt, de a második világháború következtében szinte minden, amit el lehetett vinni, eltűnt.
A háború után, 1945-ben az anya- és gyermekvédelmi hálózat felépítésével Fogolyán doktort bízták meg, aki Csutak Sámuel doktort tekintette kiváló munkatársának.
1948 után a gyermekgyógyászati, sebészeti, belgyógyászati, szülészeti-nőgyógyászati és fül-orr-gégészeti osztályok külön épületbe költöztek, míg a bőrgyógyászati, a fertőző betegségek és az 50 ágyas tuberkulózisos osztály egy másik épületbe költözött. Megnyílik a poliklinika is.
1975 nyarán különleges eseményre került sor, amikor átadták az új, 430 ágyas kórházat. 2006-ban az ágyak száma 748-ra emelkedett, a személyzet létszáma pedig 892 főre nőtt, ebből 128 orvos.
A kórház 145 éves fennállásának alkalmából arra törekedtünk, hogy a kor követelményeinek megfelelően újjáélesszük és továbbvigyük azt az ideált, amely mindig is jellemző volt Sfântu Gheorghe városára: az egészségügyi ellátás javítását. Ennek érdekében 1993. január 28-án megalakult a Szent György Kórházi Alapítvány, székhelye Sfântu Gheorghe városában, egy apolitikus, humanitárius célú szervezet, amelynek tagjává válhat minden jó szándékú állampolgár az országból és külföldről, függetlenül attól, hogy az egészségügy területén dolgozik-e vagy sem, valamint bármely intézmény, kereskedelmi társaság, egyesület, vallási közösség, amely elfogadja az alapítvány programját, és erkölcsi, lelki és anyagi támogatást nyújt számunkra.
Az alapítvány tevékenységének célja: az egészségügyi ellátás minőségének javítása, a betegek számára biztosított anyagi háttér és környezeti feltételek fejlesztése, az orvosi szociológiai problémák felvetése, az egészségügyi kultúra szervezett népszerűsítése, a terápiás potenciállal rendelkező természeti erőforrások jobb kihasználása, az alkoholizmus elleni küzdelem, együttműködési kapcsolatok fenntartása a békéscsabai “Engedjétek hozzám a kisgyermekeket” (“Hadd jöjjenek hozzám a gyermekek”) alapítvánnyal Békéscsabán (Magyarország), valamint egyéb hasonló célok elérése.
Az adományozott összegekből első lépésként a sürgősségi szolgálatot, valamint az orvosi laboratóriumot látták el felszereléssel.
2005 márciusától a kórház neve Sfântu Gheorghe Megyei Kórházról Szentgyörgyi „Dr. Fogolyán Kristóf” Sfântu Gheorghe Megyei Kórházra, az Egészségügyi Miniszter 2005. február 25-i 136. számú rendelete alapján.
2007. október 1-jétől az intézmény a 1276/2007. július 16-i egészségügyi miniszteri rendelet alapján SÜRGŐSSÉGI kórházzá válik