Történelem

Kórházunk történelme 1840 őszéig nyúlik vissza. Az azóta eltelt közel 200 év a folyamatos fejlesztés és újítás szellemében folyt.

1840 őszén Háromszék Megyei Bírója utasítást kap az akkori kormánytól, melyben felkérik, hogy készíttesse és mutassa be a kórház tervrajzát, melyet a helyi körülményeknek megfelelően építenek majd. A kórház építését sürgette a lakosság egyre romló általános egészségügyi állapota, a fertőzőbetegséget halálos áldozatainak növekedése és a szifilis terjedése.

A rendelkezésünkre álló korabeli dokumentumokból kitűnik, hogy a Megyei Bíró azonnali lépéseket tesz, megbízva az uzoni születésű László Jánost mérnököt a tervezet elkészítésével. A később leadott költségvetés-tervezet 1894 forintra értékeli a beruházást.

1851. augusztus 4-én kerül sor az alapkő ünnepélyes letételére, melyet követően, a gyors munkálatoknak köszönhetően, a kórház épülete 1853 márciusára felépül. A megnyítás azonban váratott magára ugyanis hiányzott a bútorzat és a többi szükséges felszerelés. A székelyudvarhelyi ácsok magukra vállalták a bútorok ingyenes előállítását. A konyhai felszerelést az ugyancsak székelyudvarhelyi Túróczy Mózes mester öntötte, az ágyneműt pedig sepsiszentgyörgyi önkéntes asszonyok varrták.

A brassói Kronstadt Zeitung nevű újság szerint, a kórház 1853. iunius 3-án nyitja meg kapuit a Sepsiszentgyörgyi Ferenc József Területi Kórház névvel.

A kórház megkezdi működését azonnal a megnyitás után, az első hónapban már 31 beteget utalnak be.

Az akkori orvosokról nincsenek konkrét adatok, ám az egészségügyi tematikájú, korabeli munkák azt állítják, hogy "orvosokból nem volt hiány". Abban az időben Erdélyben hat kórház működött: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Tordán, Fogarason, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Ezek az intézmények fogadtak olyan betegeket, akik "bizonyítani tudták szegénységüket".

A kórház első orvosa dr. Wissák Antal volt, akit 1871-ben választották városi orvossá, másodorvos dr. Bertalan Dániel. Wissák doktort dr. Antal Mihály, majd dr. Kain Károly követte. Ez utóbbi aláírása szerepel az első megfigyelési lapon, 1880-ban. Ettől a dátumtól kezdődően több orvosi dokumentum maradt fenn, többek közt a beteget mozgásáról szóló dokumentumok is.

1882-ben a műtétek száma elérte a 16-ot, melyből 5 bőrrák - ezt kauterezéssel műtötték - és 2 lágyékrák. A betegek mozgását jelölő dokumentumokból kitűnik, hogy 1862 és 1882 között az ágyak száma nem változik.

Az 1884-ben meghírdetett tanácsadó-orvosi állást dr. Daday Vilmos foglalta el, aki addig adjunktusként tevékenykedett a kolozsvári orvosi egyetemen. Dr. Daday 32 évet dolgozott a sepsiszentgyörgyi kórházban, munkássága rányomta belyegét az intézmény működésére.

Milyen is volt a kórház dr. Daday Vilmos vezetése alatt?

Egy 1891-ből származó leírás szerint, a kórház alaksorában a "Szegények Osztálya" volt berendezve. A földszinten a hölgy betegek  szalonjai, a másodorvos és az intendáns lakosztálya kapott helyet, míg a második emeletet a férfi betegek szalonjai és a főorvos lakosztálya foglalta el. A kórházban akkor 10 szalon volt, 70 ággyal. Dr. Daday kezdeményezésére, 1898-ban bevezetik a vízellátáshoz szükséges csőrendszert, az udvart parkká alakítják és 1905-ben telefonvonalat szerelnek fel.

A kórházban 2 orvos dolgozott, Daday és Wissiak, majd Daday és Antal. Adminisztrátor Benkő József volt. A két orvos munkáját a férfi betegeknél egészségügyi képviselők, a hölgy betegeknél pedig 2 nővér segítette. Kisegítő személyzet, úgy tűnik, nagyon kevés volt. 1885-ben 372 beteget kezeltek, akik 8957 napot töltöttek a kórházban.

Benkő József adminisztrátor halála után fizetése egy részét a főorvosnak adják, ezentúl ő látta el a kórház adminisztratív tevékenységét.

Érdemes megemlíteni, hogy a kórház első belső szabályzata is dr. Daday Vilmos nevéhez fűződik, 1900-ból.

Következtetésként levonható, hogy dr. Daday Vilmos korának egyik nagyszerű orvosa volt, aki mostoha és kezdetleges körülmények között dolgozott. Mindezek által, egy 1906-ból származó jelentésből kitűnik, hogy "minden megműtött beteg meggyógyult és javult egészségügyi állapotban hagyta el a kórházat".

1906. február 10-én egy új másodorvos kezdi meg munkáját a sepsiszentgyörgyi kórházban, Dr. Fogolyán Kristóf, akinek élete és munkássága szorosan összefügg a kórház és a város életével.

1912-ben Dr. Fogolyán Kristóf Budapestre utazik, ahol a kormány megszavazza az új épületszárny felépítésének terveit és kiutal 400.000 koronát az építkezési munkálatok megkezdésére. Az első világháború ellenére, az építkezést befejezik, első lépésként átadják a Fertőzőbetegségek Osztályát 20 ággyal és egy új műtőt.

Dr. Fogolyán Kristóf kérésére a híres tervező, író és történész, Kós Károly, megtervez egy új pavilont, melynek "Anya és gyerek" nevet adják. 1926-tól a kórház bővítési munkálatai stagnálnak.

1937-ben a kórház vezetését Bidu Valer veszi át. Közbenjárásával az Egészségügyi Minisztérium elhatározza az építkezés befejezését. 1939 után a kórházat újra Dr. Fogolyán Kristóf igazgatja, vezetése alatt jön létre a Sebészet, Belgyógyászat, Fertőző betegségek osztálya, a Szülészet és a Laboratórium. A Szülészet orvosi teendőit ugyancsak Dr. Fogolyán látta el, ő egyszerre dolgozott sebészként és nőgyógyászként.

A laboratórium felszereléséről ugyancsak ő gondoskodott, szerezve egy Röntgen gépet, egy KROGH felszerelést és egy EKG gépet. Az új laboratóriumban olyan modern vizsgálatokat is el tudtak végezni, mint a vércukor szintnek és a koleszterolnak a mérése. 1939  után a Belgyógyászat vezetőjének dr. Koczka Árpádot nevezi ki. A kórházban másodorvosként dolgozik még dr. Gyergyai Jenő, dr. Nussbaum László és dr. Csavar Hajnal.

1943-ban befejeződnek az építkezési munkálatok, a kórház majdnem teljes mértékben felszerelt és bebútorzott, ám a második világháború ideje alatt minden mozdítható tárgy eltűnik.

A háború után, 1945-ben, az anya és gyermek védelmi rendszer megalakítását Dr. Fogolyánra bízták, aki dr. Csutak Sámuellel közösen dolgozott.

1948 után külön helyet kap a Gyerekosztály, a Sebészet, a Belgyógyászat, a Szülészet-Nőgyógyászat, az O.R.L., illetve a Fetrőző betegségek osztálya és a T.B.C. 50 ággyal külön épületbe költözik. Ugyanebben az évben kezdi meg működését a Járóbetegrendelő.

1973 nyara hozott nagy változást, ugyanis ekkor adták át a kórház új épületét, 430 ággyal. 2006-ban az ágyak száma eléri a 748-at, a személyzet száma a 892-öt, melyből 128-an orvosok.

A kórház 145. születésnapja alkalmából feleleveníteni és továbbvinni akarjuk azt az ideál, mely mindig is a kórház és a város sajátja volt és mely az egészségügyi ellátás folyamatos javítását célozza meg. Ennek érdekében, 1993. január 28-án létrejött a Szent György Egészségügyi Alapítvány, sepsiszentgyörgyi székhellyel, apolitikus, umanitárius szervezetként, melynek tagja lehet bárki, aki magáénak érzi az alapítvány értékeit és támogatni szeretné ennek működését.

Az alapítvány célként tűzte ki az egészségügyi ellátás jóbbítását, a felszerelések és betegek környezetének fejlesztését, az orvosi szociológiai problémák kiemelését, az egészségügyi kultúra szervezett formában történő szórását, a természetes gyógymódok jobb felhasználását, az alkoholizmus ellen vívott harcot, az Engedjétek hozzám a kisgyerekeket - Békéscsabai Alapítvánnyal való kapcsolat ápolását.

Első lépésként, az adományokból összegyűlt összegből, berendeztük a Sürgősségi Osztályt és a Laboratóriumot.

2005 márciusától a kórház nevet változtat, és az Egészségügyi Minisztérium 136/25.02.2005-ös Rendelete alapján a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház nevet viseli egészen 2007 október elsejéig, mikortól a Minisztérium 1276/16.07.2007-es Rendeletében Megyei Sürgősségi Kórházzá nyílvánítja.

Couldn't select database 2